2016. június 25., szombat

A BREXIT után körülményessé válik a munkavállalás Angliában

A BREXIT után körülményessé válik a munkavállalás Angliában


Nagy-Britannia a szakértők szerint mérsékelni kívánja majd az Európai Unióból érkező munkavállalók számát, de a pillanatnyilag már kint tartózkodó, valamint az átmeneti időszak alatt kitelepülő uniós munkavállalókra minden bizonnyal az eddigi szabályok vonatkoznak majd.

A kilépéspárti hivatalos honlap szerint „nem lesz változás a jelenleg is jogszerűen Nagy-Britanniában tartózkodó uniós állampolgárokat illetően. Automatikusan határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kapnak, és semmilyen formában sem fogják őket másképp kezelni, mint ma.”

A szakértők egy Ausztráliához hasonló pontrendszer bevezetését jósolják, mely alapján jelentős számú magasan képzett munkaerő érkezhet, a képzetlen munkaerő azonban visszaszorul. Valamint a családegyesítési szabályok is szigorodni fognak. Az ausztrál rendszerű munkavállalás mindemellett elősegíti majd, hogy Nagy-Britannia ne csak az unióból töltse fel a hiányszakmákat, hanem pl. Kínából alkalmazzon orvosokat az egészségügyben tapasztalható hiány mérséklésére.

2 éves átmeneti periódusra kilátás


De a 2 éves átmeneti időszak alatt nem valószínű, hogy sérülne a szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való uniós alapjog, így akár még nőhet is az Egyesült Királyságban munkát vállaló uniós állampolgárok száma. Momentán mintegy 3.000.000 uniós állampolgár dolgozik az Egyesült Királyság területén, köztük a hivatalos adatok szerint mintegy 96.000 magyar.

Más vélemények mindazonáltal 2017. áprilistól már változásokat valószínűsítenek, ami rossz hír az uniós munkavállalóknak, mivel az Oxford Egyetem vizsgálata kimutatta, hogy 3/4-ük nem üti meg a minimális brit követelmények szintjét.

A londoni magyar nagykövetség folyamatos tájékoztatást ad a kinti magyaroknak

A londoni magyar nagykövet, Szalay - Bobrovniczky Kristóf közleménye szerint a kint élő magyaroknak momentán nincs tenni valójuk. Előreláthatólag bonyolult és évekig tartó folyamat kezdődik, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalási folyamat végén a magyarok "a lehető legkedvezőbb pozícióban" legyenek - nyomatékosította.

"Történelmi időket élünk" - fogalmazott a londoni nagykövet, hozzáfűzve: az emberek döntöttek, és a magyar kormány ezt tudomásul veszi.

Szalay - Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy egy "fontos elv érvényesült", miszerint hallgatni kell az emberekre. Minden ország, minden nemzet megérdemli és fenntarthatja magának a jogot, hogy saját sorsába beleszólhasson - fűzte hozzá.

Mint mondta, látszik, hogy a kampányban a bennmaradásra ösztönzők gazdasági érveivel szemben most a gazdasági népvándorlás ügye volt, ami inkább megszólította az embereket, s erre az Európai Unió nem tudott bizalmat keltő választ adni. Változásokra lesz szükség az unióban - jegyezte meg.

Mi lesz a tanulókkal?


Jelen pillanatban 125.000 uniós diák – köztük 2.000 magyar – tanul Nagy-Britanniában, akikre többé-kevésbé a brit diákokkal megegyező feltételek vonatkoznak, vagyis ugyanazt a tandíjat fizetik, ugyanúgy igényelhetik a diákhitelt és az egészségügyi ellátást. A kilépéssel legrosszabb esetben a kétszeresére nőhet majd a tandíjak összege, mivel egyszerű külföldi diáknak minősülnek majd. A szakértők szerint elképzelhető egy 3-ik, a brit és a külföldi diákok között elhelyezkedő kategória megalkotása, amely kedvezőbb feltételeket nyújtana az uniós diákoknak. A pillanatnyilag kinn tanulók, valamint az átmeneti időszak alatt felvételt nyertek azonban nagy valószínűség szerint a jelenleg érvényes feltételek alapján diplomázhatnak majd.

Az unióban dolgozó briteket is érinti az ügy


További kérdés, hogy mi lesz az unió területén dolgozó brit állampolgárokkal. Mintegy 2.000.000 brit dolgozik a kontinensen.

Szakértők szerint erre fog megoldást jelenteni, ha Nagy-Britannia követi Svájc és Norvégia példáját, vagyis befizetnek az EU-s kasszába, ily módon részesülnek a közös piac előnyeiből, de az nem uniós tagállamokként speciális szabályok vonatkoznak pl. a munkavállalásra.

Janice Atkinson, kilépéspárti EP-képviselő pl. még a szavazás előtt úgy nyilatkozott, hogy a korábban is meglévő 2 oldalú egyezményekhez kell visszatérni, amelyek újratárgyalása nem fog jelentős időt igénybe venni.

Ezt a véleményt számos szakértő vitatja, de azt azonban biztosra veszik, hogy az Európai Uniós állampolgárok nem fognak aránytalan hátrányt szenvedni a BREXIT miatt.






Forrás: